Alapszabály

A MAGYAR TQM SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A Szövetség Közgyűlése által
2006. május 24. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

A MAGYAR TQM SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A Magyar TQM Szövetség Egyesület Alakuló Közgyűlésén elfogadott Alapszabályát a Szövetség Közgyűlése 2006. május 24. napján megtartott ülésén a Szövetség Közhasznú szervezetté nyilvánítása érdekében az alábbiak szerint módosítja:

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

1.1 Az Egyesület neve:
Magyar TQM Szövetség Közhasznú Egyesület

1.2 Az Egyesület rövidített neve:
Magyar TQM Szövetség

1.3 Az Egyesület székhelye:
6729 Szeged, Szigony u.23.

1.4 Az Egyesület célja:
Az Egyesület célja a TQM (Total Quality Managment – Teljes körű Minőségmenedzsment) filozófia hazai terjesztésének támogatása. Ennek érdekében:
• segíti a legfrissebb, a TQM – mel kapcsolatos információk terjesztését,
• együttműködik a TQM – mel foglalkozó hazai és külföldi szervezetekkel,
• TQM – mel kapcsolatos rendezvényeket szervez,
• megszervezi a TQM szakértők nyilvántartását,
• állást foglal a TQM – et érintő kérdésekben,
• képviseletet lát el hazai és nemzetközi fórumokon,
• segítséget nyújt a hazai gazdálkodó szervezetek számára, különös tekintettel az EU – csatlakozásra,
• az Egyesület a TQM területén tudományos tevékenységet végez és kutatásokat folytat, illetve a más személyek és szervezetek által végzett tudományos tevékenységet és kutatást támogat,
• az Egyesület alapfeladatának tekinti a minőségtudat fejlesztését és széles körű elterjedését. E cél elérése érdekében nevelő, oktató, képességfejlesztő és ismeretterjesztő tevékenységet folytat,
• az Egyesület felvállalja és támogatja a környezetvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatást és fejlesztést, a környezetvédelmi nevelést, a megelőzés és a környezetvédelmi tudat formálás érdekében,
• az Egyesület részt vesz a TQM szemléletű fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi programok kidolgozásában és lebonyolításában,
• az Egyesület szervezi és támogatja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek minőségi munkavégzéssel összefüggő ismereteinek, szemléletének formálását.

Célok az 1997 évi CLVI tv. alapján:
- Tudományos tevékenység, kutatás
- Környezetvédelem
- Fogyasztóvédelem
- Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglakoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások.

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység végrehajtását nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja.
Működése kiterjed az egész ország területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

1.5 Az Egyesület jogállása
Az Egyesület a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64.§., az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján létrehozott jogi személy, és az 1997. évi CLVI. törvény alapján működő közhasznú szervezet.
Az Egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogadhat el, politikai tevékenységet nem végezhet, és nem támogathat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat, és nem támogathat.

1.6 Az Egyesület működésének időtartama
Az Egyesület határozatlan időtartamra jön létre

II. A TAGSÁG

2.1 Az Egyesület tagsága
Az Egyesülethez csatlakozhat bármely magyar vagy külföldi természetes és jogi személy, aki elfogadja az Egyesület célkitűzéseit, saját tevékenységével hozzájárul azok megvalósításához, és a tagdíjat befizeti.
Az egyesületi tag kétféle jogállásban állhat: rendes tag és pártoló tag. A rendes és pártoló tagok jogállását a jelen Alapszabály 2.2 és 2.3 pontjai részletezik.

2.2 A rendes tag
2.2.1 A rendes tag felvételének feltételei:
a) Írásban (formanyomtatványon) kéri a felvételét, és ebben nyilatkozik arról, hogy az Egyesület céljait elfogadja és ennek érdekében aktív tevékenység folytatását vállalja.
b) A kérelmet az Elnökséghez benyújtja és azt az Elnökség elfogadja.

2.2.2 A rendes tag jogai:
a) Részt vehet a közgyűlésen, és szavazati joggal rendelkezik.
b) A természetes személy és a jogi személy tagok szervezeti joga egyenlő, azzal a megszorítással, hogy jogi személy tag tisztségviselőnek nem választható meg.
c) Az Egyesület bármely tisztségével kapcsolatosan választhat és választható.
d) Javaslatot tehet a Közgyűlés és más szervezetek napirendi pontjaira.
e) Részt vehet a bizottságok munkájában és más szakmai tevékenységekben.
f) Megválasztott tisztségét köteles ellátni.
g) A testületi döntéseket és a vállalt szakmai feladatokat köteles végrehajtani.
h) A természetes személyek és jogi személy tagok évente a közgyűlés által határozatban elfogadott tagdíjat kötelesek egyösszegben befizetni, minden év január 31. napjáig.

2.3 A pártoló tag
2.3.1 A pártoló tag felvételének feltételei:
a) Írásban kéri a felvételét, és kérelmében nyilatkozik arról, hogy az Egyesület céljait elfogadja és ennek érdekében aktív tevékenység folytatását vállalja.
b) A kérelmet az Elnökséghez benyújtja és azt az Elnökség elfogadja.

2.3.2 A pártoló tag jogai:
a) Részt vehet az Egyesület szakmai munkájában.
b) Az Egyesület rendezvényein és az általa szervezett programokon részt vehet.
c) Évenként köteles a pártoló tag tagdíját egy összegben befizetni minden év január 31. napjáig.

2.4 A tagság megszűnése
A tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárásával.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Elnökségével.
A Közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az Alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő tevékenységet tanúsít, amely tevékenység mulasztással is megvalósítható.

2.5 Tagdíj
A éves tagdíj összege:
rendes tag: 1500 Ft
pártoló tag 1000 Ft
jogi tag 10000 Ft.

A tagdíj összegét az elnökség javaslatára az egyesület közgyűlése közgyűlési határozatban módosíthatja.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

3.1 A Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület legfelsőbb szerve, amely a tagok összességéből áll.

3.1.1 A Közgyűlés feladatai:
a) Az Alapszabály megállapítása és módosítása.
b) Az éves költségvetés megállapítása és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, az éves Közhasznúsági jelentés elfogadása.
c) Az Elnök és a két Társelnök, a Titkár, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, a könyvvizsgáló személyének jóváhagyása.
d) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójelentésének elfogadása.
e) Az Egyesület más szervezettel történő egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása.
f) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jelen Alapszabály egyéb pontjai a Közgyűlés hatáskörébe utalnak.
g) Bármely Egyesületet érintő ügy, amellyel a Közgyűlés foglalkozni kíván.

3.1.2 A Közgyűlés összehívása
a) A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
b) Össze kell hívni a Közgyűlést:
• ha az Elnökség azt szükségesnek tartja,
• ha a Felügyelő Bizottság, ok és cél megjelölésével azt kezdeményezi,
• ha a tagok egyharmada azt, az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi,
• ha a bíróság azt elrendeli.
c) A Közgyűlés összehívása az Elnökség feladata. Amennyiben az Elnökség, ezen kötelezettségének 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a Közgyűlést a Felügyelő Bizottság, illetve a tagok egyharmada is összehívhatja.
d) A nem szabályszerűen összehívott Közgyűlés is hozhat érvényes határozatot, ha azon az Egyesület valamennyi tagja jelen van és a Közgyűlés megtartása ellen nem tiltakozik.
e) A Közgyűlési meghívókat úgy kell a tagokhoz eljuttatni a tagokhoz, hogy azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal megkapják.

3.1.3 A Közgyűlés határozatképessége
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén, a 24 órán belül megismételt Közgyűlés – az eredetileg összehívott Közgyűlés napirendjén szereplő kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogyha erre a körülményre az eredetileg összehívott közgyűlésről szóló értesítésben a tagok figyelmét felhívták.
A Közgyűlés nyilvános, de az Elnökség összehívhat zárt ülést is, amelyen csak a rendes tagok vehetnek részt.

3.1.4 A Közgyűlés ülése
a) Az ülést az Elnök, akadályoztatása esetén Társelnökök egyike vezeti.
b) A Közgyűlés két jegyzőkönyv hitelesítőt választ.
c) A Közgyűlés döntéseit határozati formában hozza. A határozathozatalhoz a jelenlévők egyszerű többségének (több, mint 50%-ának) egybehangzó szavazata szükséges. Az Alapszabály módosításához, valamint más társadalmi szervezettel való egyesüléshez, valamint a feloszlás kimondásához legalább kétharmados minősített többséggel hozott határozat szükséges.
d) A határozathozatal szavazással történik, amely általában nyílt formájú, de a Közgyűlés döntése alapján lehet titkos is. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni.
e) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök (illetve az őt helyettesítő elnöklő Társelnök) és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

3.2 Az Elnökség
3.2.1 Az Elnökség tagjai:
Az Elnökség 3 tagú. Tagjai: az Elnök és a két Társelnök.

3.2.2 Az Elnökség feladata:
Az Elnökség feladata a Közgyűlések közötti időben az Egyesület teljes szervezeti, szakmai és gazdasági irányítása, ezen belül különösen:
• a Közgyűlés összehívása és napirendjeinek előkészítése,
• ad hoc bizottságok létrehozása és irányítása,
• a tisztségviselők feladatainak meghatározása és beszámoltatásuk,
• az Egyesület szakmai munkájának irányítása és ellenőrzése,
• a tagok nyilvántartása és a tagfelvételek intézése,
• az 500.000,- (azaz: Ötszázezer) forintot meghaladó kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyása.
• Az Elnökség feladata az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés közgyűlés elé terjesztendő változatának előzetes véleményezése és jóváhagyása.
• a titkár személyének kiválasztása és felkérése
• a könyvvizsgáló személyének kiválasztása és felkérése, valamint a könyvelő megbízása.

3.2.3 Az Elnökség működése
a) Az Elnökség legalább kéthavonta ülésezik, ülését az Elnök, vagy az őt helyettesítő Társelnök hívja össze.
b) Az ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van.
c) Határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
d) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök, az egyik Társelnök és a titkár írnak alá. Az ülések nyilvánosságára tekintettel az ülést megelőző három napon át az ülés helyét és idejét, valamint a tervezett napirendet az interneten, az Egyesület honlapján (www.tqmszovetseg.hu) meg kell jelentetni. Minden nyilvános információt – így a közhasznúsági jelentést is – a honlapon kell nyilvánosságra hozni.

Az Elnökség üléseiről szóló jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásba kell foglalni. Amennyiben az elnökségi ülésen hozott határozat az Elnökség tagjain kívül valakire vonatkozóan rendelkezést tartalmaz, ezt a határozatot azzal, akire rendelkezést tartalmaz, az írásba foglalást követő 30 napon belül közölni kell. Az Elnök köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
A nyilvánosságra hozatal általában az elnökségi ülések nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos alapító okiratba foglalt rendelkezések szerint történik. Kivételesen az Elnökség elrendelheti a határozat sajtó útján való közzétételét is.

Az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyveket nyilván kell tartani akként, hogy azokat folyamatos sorszámozással ellátva az Egyesület irataihoz külön le kell fűzni.

Az Elnökség működésével kapcsolatos olyan iratokba, amelyek a támogatások elosztásával, a pályázatok kiírásával és elbírálásával kapcsolatosak, bárki betekinthet. Az iratbetekintést a elnöknél írásban kell kérni, aki azt az írásbeli kérelemre rávezetett nyilatkozattal engedélyezi. A támogatók személyére, a támogatások megszerzésére vonatkozó iratok nem nyilvánosak. Az iratbetekintés kizárólag reggel 9 és délután 14 óra között történhet, időpontját az elnök határozza meg. Az iratbetekintés ingyenes.

Az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról írásbeli tájékoztatót bocsát ki, melyet az elnökségi ülésekre szóló meghívók nyilvánosságra hozatali szabályainak megfelelően tesz közzé. Az elnökség döntése esetén a tájékoztató sajtó útján, illetve az interneten is megjelentethető.

Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adataira vonatkozó beszámolót és a közhasznúsági jelentést annak elfogadását követő 30 napon belül kel az Alapító Okiratban megjelölt módon nyilvánosságra hozni.

3.3 Az Elnök
A Szövetség Közgyűlése 5 (Öt) évre választja meg az Egyesület Elnökét. Az Elnök újraválasztható.

Az Egyesület Elnöke:
a) képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben,
b) vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
c) irányítja az Elnökség munkáját,
d) esetenként írásbeli megbízást ad harmadik személynek arra, hogy képviselje az Egyesületet,
e) utalványozási és kiadmányozási jogot gyakorol,
f) munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület munkavállalói felett,
g) az Egyesület nevében szerződéseket köthet, és más kötelezettségeket vállalhat,
h) amennyiben munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján az Egyesületnek apparátusa jön létre, úgy ellátja annak a vezetését.

3.4 A Társelnökök
A Szövetség Közgyűlése 5-5 év időtartamra két Társelnököt választ. A Társelnökök újraválaszthatóak.

Az Egyesület Társelnökei:
a) Feladatuk az elnöki tevékenység támogatása és – szükség esetén – az Elnök helyettesítése.
b) Pontos feladatkörüket esetenként az Elnökség határozza meg.
c) Felkérés alapján közreműködhetnek a Közgyűlés levezetésében.
d) Az Elnököt helyettesítő Társelnök az Elnök teljes jogkörét gyakorolhatja.
e) Felelnek a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek előkészítéséért és a jegyzőkönyvek elkészítéséért.
f) Az elnökség által erre felkért Társelnök szervezi és bonyolítja a tagfelvételeket.
g) Az elnökség által felkért Társelnök szervezi és bonyolítja a Szövetség nemzetközi kapcsolatait.

3.5 A Titkár
3.5.. A Titkár jogállása és feladatai
a) Az egyesület Titkára az egyesület Elnökségének és Elnökének alárendeltségében irányítja, szervezi és végrehajtja az egyesület tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, e tevékenysége kapcsán rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az Elnökségnek és az egyesület Elnökének.
b) A titkár feladata az egyesület területi és testületi szervei közötti kapcsolattartás szervezése és az ezzel kapcsolatos titkári illetve adminisztrációs feladatok végrehajtása.
c) A titkári feladatok ellátására az elnök írásban kérheti fel a szövetség valamely tagját, a titkári feladatok alóli felmentés is hasonlóképpen történik.

3.6 A Felügyelő Bizottság
3.6.1 A Felügyelő Bizottság jogállása és feladatai

a) Tevékenysége az Egyesület valamennyi működési formájára és valamennyi szervére kiterjed, minden általa szükségesnek tartott ügyet megvizsgálhat.
b) Csak a Közgyűlésnek van alárendelve.
c) Köteles a Közgyűlésnek éves tapasztalatairól évenként legalább egyszer jelentést tenni. Jelentését megteheti (pl. az éves költségvetés végrehajtásáról szóló vagy a tagfelvételről szóló jelentéshez kapcsolódva) kiegészítő jelentés formájában is.
d) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról.
e) Ellenőrzi a közhasznú Egyesület működését és gazdálkodását, véleményezi az éves közhasznúsági jelentést.
f) Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.
g) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
h) Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
i) Az Alapszabályban meghatározott esetben joga van a Közgyűlés összehívására.

3.6.2 A Felügyelő Bizottság szervezete és működése
a) A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, tagjait és elnökét a közgyűlés választja 5 évre.
b) A Felügyelő Bizottság tagja nem lehet elnökségi tag, az Egyesület könyvelője.
c) A Felügyelő Bizottság legalább évente egyszer ülésezik. Tagjai tevékenységüket nemcsak testületenként, hanem belső feladatelosztás alapján, személyesen is végezhetik
d) A Felügyelő Bizottság működésére ezen túlmenően az Elnökségre vonatkozó szabályok az irányadóak.

3.7 Az ad hoc bizottságok
A Közgyűlés és az Elnökség bármely célra – elsősorban szakmai feladat teljesítésére – létrehozhat ad hoc bizottságot. Az ad hoc bizottságok az Elnökségnek alárendelten látják el feladataikat. Az ad hoc bizottságok szervezeti kereteit a célnak megfelelően kell kialakítani, testületi működésükre értelemszerűen irányadóak az Elnökség működési szabályai, de céljuk szerint munkájukat végezhetik annál szabadabb szervezeti keretekben is.

3.8 A Szövetség tagozatai
A Szövetség rendes és pártoló tagjai területi elv alapján létrehozhatják a Szövetség regionális tagozatait. A tagozat alapításához 10 (tíz) fő egybehangzó nyilatkozata szükséges. A tagozat ügyrendjét maga határozza meg, mely ügyrendet az Elnökség elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A tagozatok működését az elnökség egyik tagja irányítja.

3.9 A könyvvizsgáló
A Közgyűlés választja meg az Egyesület könyvvizsgálóját.
Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a vezető tisztségviselőjét, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.
A könyvvizsgáló hatáskörébe tartozik:
a) ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét, a közhasznúsági jelentés tervezetének valódiságát és jogszabályszerűségét.
b) köteles megvizsgálni a Közgyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést,
c) betekinthet az Egyesület könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
d) megvizsgálhatja az Egyesület bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.
A könyvvizsgáló a Közgyűlés ülésén köteles részt venni, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére is meg lehet hívni.

3.10. A könyvelő
A könyvelő feladatát jogszabályban előírt képesítés birtokában látja el. A számviteli jogszabályokban előírt módon vezeti a testület bevételeinek és kiadásainak könyvelését. A könyvelő felelős a házipénztár kezeléséért, ellenjegyzi az anyagi jellegű kötelezettségvállalásokat, valamint aláírási joggal rendelkezik az Egyesület pénzét kezelő bank felé tett intézkedések, banki megbízások esetén.
A könyvelő feladata a jogszabályokban előírt beszámolók és a közhasznúsági jelentés összeállítása, annak a könyvvizsgálóval történő egyeztetése és a beszámoló tervezeteinek az Ellenőrző bizottság és az Elnökség elé terjesztése, az egyesület pénzügyi kötelezettség vállalásainak számszaki ellenőrzése és ellenjegyzése.
Az Egyesület könyvelője nem választott tisztségviselő, azt a Szövetség Elnöksége a közgyűlés utólagos jóváhagyásával határozott időtartamra kéri fel, e tevékenység ellátására.

3.11. Összeférhetetlenség: 14./ Összeférhetetlenség:
- Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
- A Felügyelő Bizottság elnöke, tagja, valamint az egyesület Könyvvizsgálója nem lehet:
a.) Az Elnökség tagja, elnöke,
b.) az Egyesülettel, mint közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c.) a közhasznú szervezet célszerinti juttatásból részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat,
d.) az a.) – c.) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

- Az Egyesületvezető tisztségviselője (Elnökség és Felügyelő Bizottság tagja, elnöke, és Titkár) nem lehet olyan személy, aki 2 évre visszamenőleg olyan megszűnt közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, - megszűnését megelőző két évben legalább 1 év időtartamig – amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

4.1 Az Egyesület vagyona
Az Egyesület vagyona az alapító tagok által rendelkezésre bocsátott 10.000,- (azaz: Tízezer) forintot kitevő induló vagyonból, a tagok által fizetett díjakból, továbbá jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik.
Az Egyesület kiadásait működési költségei és a szakmai szolgáltatásokkal együtt járó kiadások képezik.

4.2 Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége
Az Egyesület – céljai elérése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (szakmai szolgáltatásokat nyújthat), vagy társulhat olyan szervezetekkel, amelyek céljai hasonlóak. Az Egyesület nem lehet korlátlan felelősségű tag más szervezetben.

4.3 Szponzorok és más források
Az Egyesület elfogadhat meghatározott célú felajánlásokat, hogyha e célok megegyeznek az Egyesület általános céljaival. Az ilyen felajánlásokat csak a felajánló által meghatározott célra lehet felhasználni. Az Elnökség kizárólagos joga a felajánlások elfogadása vagy elutasítása.

4.4 Az Egyesület vagyonának kezelése
Az Egyesület vagyonának kezelése az Elnökség feladata. Az Elnökség – a 4.2 pontban körülírt tevékenységre vonatkozó korlátozással – bármilyen módon felhasználhatja a vagyont, ha ez a mód az Egyesület céljainak megfelel.
Az Elnökség minden évben meghatározza, hogy az Egyesület céljainak elérése érdekében az adott évben milyem módon hasznosítja a vagyont, és döntésének megfelelően készíti el az éves költségvetést.
Az Egyesület vagyonát pénzintézetnél kell elhelyezni. Ennek egy része leköthető, illetve államkötvénybe befektethető. A pénzintézet felé megbízást az Elnök, a Társelnök és a könyvelő adhatnak, azonban a megbízás érvényességéhez két arra felhatalmazott személy aláírására van szükség.
Az Egyesület nevében szerződést az Elnök, illetve az őt helyettesítő Alelnök köthet. Az Ötszázezer forintot meghaladó kötelezettségvállaláshoz az Elnökség előzetes hozzájárulására van szükség. A pénzügyi kötelezettségvállalásokat a könyvelő ellen jegyzi.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5.1 Megszűnés
Az Egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén, az Egyesület vagyonát egy vagy több pénzügyileg életképes, hasonló célú szervezetnek kell átadni.

5.2 Egyéb
Amennyiben az Egyesület működéséhez más, a jelen Alapszabályban nem rögzített részletszabályok is szükségesek, úgy azokat ügyrendben (vagy szervezeti és működési szabályzatban) kell szabályozni. Az ügyrend (illetve a szervezeti és működési szabályzat) nem rendelkezhet a jelen Alapszabállyal ellentétesen.

A jelen Alapszabályt az Egyesület alapító tagjai az 1997. november 27. napján megtartott Alakuló Közgyűlésen elfogadták.
A Szövetség 2001. június 21. napján megtartott közgyűlésén az alapszabályt módosította.
A Szövetség 2003. február 11. napján megtartott közgyűlésén az alapszabályt módosította.
A Szövetség 2006. január 23-án, 2006. március 23. és 2006. május 24. napján megtartott közgyűlésén az alapszabályt módosította.

Minden olyan kérdésben, amelyről jelen Alapszabály nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvénynek valamint a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.

ZÁRADÉK
A jelen Módosított alapszabályt a TQM Közhasznú Egyesület 2006. május 24-én megtartott Közgyűlése elfogadta.

Kelt: Szeged, 2006. május 24.